home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9547
/
INTELES.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-21
|
12KB
|
195 lines
@VPentium Pro@N
@VKétvágányos adatutak@N
Budapesten is bejelentette az Intel a Pentium Pro
mikroprocesszor legújabb, 200 megahertzes változatát.
Különféle demonstrációkon tapasztalhattuk, hogy a Pentium
Pro mennyire alkalmas nagy teljesítményt kívánó
alkalmazások, például tervezôrendszerek futtatására. Vagyis
ezzel a mikroprocesszorcsaláddal az Intel versenybe kíván
szállni a Sunnal, a HP-val és a többi grafikus munkaállomás
fejlesztôjével, gyártójával. Azt, hogy valóban képesek
lesznek-e a PC architektúrájú gépek MS-Windows, MS-Windows
95 felügyelete alatt arra, amire egy Sunsparc a Solarisszal
vagy egy HP Unix munkaállomás, csak késôbb, a
tesztelôlaboratóriumok jelentéseibôl fogjuk megtudni. Annyi
mindenképpen várható, hogy egyes grafikai, rajzolási
mûveleteket a mainál szélesebb körben bíznak majd PC-re a
tervezésben.
@KFrank Hoffmeister@N elmondta, hogy a Pentium Pro --
nevével ellentétben -- teljesen új konstrukció. Azért
tartotta meg az Intel a Pentium nevet, mert úgy látják,
sikerült jól belesulykolni az emberek agyába, értelmetlen
volna egy másikkal felváltani. Feltehetôleg az is szerepet
játszott a döntésben, hogy óvatosnak kell lenniök: ha nem
vigyáznak, a Pentium Pro agyonvágja a még mindig felfutóban
lévô Pentium- piacot. Ezért külön is hangsúlyozta Frank
Hoffmeister, hogy az új sorozatot nem az ügyviteli, hanem a
multimédia- és a grafikus alkalmazásokhoz, illetve a
serverekbe ajánlják.
Az Intel által közreadott statisztikákból sajnos nem
derül ki, hogy a 133 megahertzes Pentium és a 150 vagy annál
gyorsabb órajellel dolgozó Pentium Pro SpecInt95 és Secfp95
teljesítményértéke közötti különbség az órasebességbôl vagy
az architektúrák különbözôségébôl adódik. Azt viszont
érzékeltetik az ábrák, hogy az 512 kilobájtos L2 gyorsító
erôteljesen megdobja a teljesítményt: az ezzel felszerelt
166 megahertzes Pentium Pro a mérések szerint többet
teljesít, mint a 180 megahertzes enélkül.
A Pentium Pro konstrukciója szerint négy nagyobb
egységbôl áll. Az elsô az utasításfogadó és -értelmezô, a
második a végrehajtó és a harmadik a visszatérô egység. A
negyedik blokk az utasításfelfogó, ez hangolja össze a többi
mûködését. Az architektúra megengedi, hogy az utasítás
értelmezése elôre megtörténjen, akár meg is elôzheti az
elôzô utasításét. Azért volt szükség ennek a megoldásnak a
megvalósítására, mert miközben a mikroprocesszorsebesség az
utolsó tíz évben megtízszerezôdött, a társebesség csak
mintegy 60 százalékkal nôtt. Ki kellett valahogy védeni a
tárból jövô adatokra való várakozás lassító hatását. Erre
szolgál a mai PC-kben az L2 gyorsítótár -- amely, mint
korábban láttuk, a Pentium Pro teljesítményét is hatékonyan
növeli --, de ez a tárfajta drága. A Pentium Pro tervezôi
által kidolgozott négy egységbôl álló architektúra azzal
gyorsítja a végrehajtást, hogy néhány utasítással elôre
gondoskodik a szükséges adatok elôvételérôl.
Ahogy az Intel anyagokban olvasható, dinamikusan hajtja
végre a parancsokat. Az utasításfogadó és -értelmezô egység
fogadja a tárból a programutasításokat, és azokból
mikroutasításokat készít. Eközben feltételezésekkel él,
amelyek fennállását késôbb, a végrehajtás során pontosítja a
processzor. A végrehajtó fogadja a mikroutasításokat és
végrehajtja azokat, majd ideiglenesen tárolja az eredményt.
A harmadik részben ellenôrzôdik, hogy az utasítás a valódi
adatokkal hajtatott-e már végre. Ha igen, akkor az eredmény
visszakerül a tárba, illetve a további mûveletek tárgya
lesz.
Maga a Pentium Pro lapka jól láthatóan két részbôl áll.
Az egyik maga a mikroproesszor, a másik a 256 vagy 512
kilobájtos L2 gyorsítótár. A külsô kapcsolatot egy 64 bites
adatsínnel oldották meg, amely ECC hibajavító kódolással
dolgozik. Hasonló, 64 bit szélességû kapcsolat van a
mikroprocesszor és a gyorsítótár között is.
ùj PCI lapkakészletet is kibocsátott az Intel a Pentium
Pro processzorhoz. A 82450 sorozatban vannak serverhez és
munkaállomáshoz ajánlott változatok.
Szó volt még a tájékoztatón arról, hogy hamarosan
gyártani kezdik Európában -- ìrországban -- is a Pentium Pro
lapkát, és ugyanott alaplapot is gyártanak majd vele. Arról
azonban nem kaptunk pontos adatot, hogy mely gyártók és
milyen mennyiségben vásárolnak Intel alaplapot, hogy azt a
saját címkéjükkel ellátott dobozban forgalmazzák. Tekintve
ugyanis, hogy az Intel már a processzortervezés idôszakában
ki tudja alakítani az alaplapot, a gyártást is elôbb tudja
megkezdeni, mint azok, akik az elsô nyilvános kísérleti
processzorokkal vagy éppen a kibocsátás után vásárolttal
fognak a tervezésbe.
@KN.J.@N
@VNévválasztás@N
Fedôneve P6 volt, de debütálása óta nem hívják
Sextiumnak. Az Intel Pentium Pro néven dobta piacra az
X86-os sorozat legfiatalabb mikroprocesszorát. A
""hagyományôrzô" névválasztást segít megmagyarázni, hogy a
kaliforniai cég 100 millió dollárt fektetett be a Pentium
(szó) reklámozásába, s eddig már nem kevesebb, mint 50
millió darabot adott el az ötödik generációs chipbôl.
Mitôl Pro a Pro? Elôdjének 3,1 millió tranzisztorát 5,5
millióra szaporították a tervezôk. Míg 1993 májusi
bemutatkozásakor a Pentium 60 megahertzen ketyegett, az új
lapka elsô kivitelének is 150 megahertzes órajele van. Ez az
elsô olyan X86-os, amelyet 32 bites szoftverre -- OS/2-re,
Windows NT-re -- optimalizáltak, ott mutatja meg, mire
képes.
@KM. Z.@N
@VUtódok és versenytársak@N
Az, hogy a dupla szóhosszúságú szoftverre még várni
kell, lélegzetvételnyi idôt ad az Intel konkurenciájának. Az
AMD többek között azért döntött a Nexgen felvásárlása
mellett, mert annak mûhelyében készen áll egy hatodik
generációs processzor. A Nexgen jelenleg
Pentium-kompatibilis lapkát forgalmaz; 16 bites programokat
is sokkal gyorsabban futtattó Nx686-osa esetleg már idén
piacra kerül. Van esélye térnyerésre a Cyrix 6x686-osának
is, amely fejlesztôje szerint gyorsabb és olcsóbb az Intel
termékénél. Persze szakértôk figyelmeztetnek: sosem szabad
alábecsülni egy olyan céget, amely a piac háromnegyedét
uralja, s akkora tôkeereje van, hogy egyazon napon három
félvezetôgyárat tud beindítani.
Valószínûleg igazuk van. @KAndy Grove@N a minap a @KSan
@KFrancisco Chronicle@N-nek elmondta: tervezôik -- többek között
-- egy, a széles közönségnek szánt lapkán dolgoznak, amely
1997-ben jut a fogyasztókhoz. A processzorba beépítik a
Pentium Pro funkcióinak nagy részét, így az audio-video és
multimédia-képességeket is. A chipnek egyelôre -- legalábbis
a nyilvánosság számára -- nincs neve. ""Van ötletem, de nem
árulom el, mert könnyen lehet, hogy nem az én javaslatom
gyôz" -- mondotta az ügyvezetô.
A névtelen lapka csak egy lesz a különbözô
számítógép-típusokra optimalizált Intel CPU-k sorában. ""A
számítástechnikai ipar egészérôl beszélünk, a
zsebnoteszgépektôl az (amerikai) energiaügyi minisztérium
kilencezer Pentium Prót összekapcsoló, a mai
szuperszámítógépeknél tízszer nagyobb teljesítményû
nukleáris tesztrendszeréig -- jelentette ki Grove. -- Meg
lehetne oldani ezeket a feladatokat ugyanazzal a
processzormodellel is, de az senkit sem elégítene ki
tökéletesen."
@KLinley Gwennap,@N a @KMicroprocessor Report@N szerkesztôje
szerint a Pentium Pro valószínûleg csak átmenenti termék.
Még fejlesztés alatt álló, kisebb, gyorsabb,
energiatakarékosabb, olcsóbb processzorok számára készíti
elô a terepet. Ezeket a lapkákat állítólag 300 megahertzes
órajel hajtja majd, míg a Pentium Prók -- kezdetben biztosan
-- nem bírnak el többet 200 megahertznél.
A Silicon Graphics egyik vezetôje szerint ""az ötezer
dolláros munkaállomás-gyilkos vicc, mert mire elegendô
RAM-ot és tárkapcitást teszünk a Pentium Pro köré, 15 ezer
dollár körül járunk". Ennyi is elég volt azonban a tôzsde
meggyôzéséhez: az Intel részvények árfolyama a processzor
bejelentésének napján 13 százalékkal ugrott meg, a Sun és a
Silicon Graphics papíroké viszont csökkent.
@KM. Z.@N
@VPentium Pro mikroprocesszorok alapadatai@N
òrasebesség (megahertz) 150 166 180 200
Adatsín átviteli sebessége (megahertz) 60 66 60 66
L2 gyorsítótár (kilobájt) 256 512 256 256
Gyártási eljárás (mikron) 0,6 0,35 0,35 0,35
CPU tápfeszültsége (volt) 3,1 3,3 3,3 3,3
Åtlagos teljesítményfelvétel (watt) 23,2 23,4 25,3 28,1
Csúcs-teljesítményfelvétel (watt) 29,2 29,4 31,7 35
Számítási teljesítmény
Specint92 276,3 327,1 227,4 366
Specfp92 220 261,3 256,6 283,2
Specint95 6,08 7,11 7,29 8,09
Specfp95 5,42 6,21 6,1 6,7
Nagy tömegû szállítás kezdete 1995. 1996. 1996. 1996.
IV. n. é. I. n.é. I. n. é. I. n. é.
@VÅltalános adatok@N
Mintapéldány beszerezhetô: 1995. I. negyedév
Belsô adatátviteli szélesség: 300 bit
Külsô adatsín átviteli szélessége: 64 bit
Virtuális címzési tartomány: 64 terabájt
Fizikailag címezhetô tartomány: 64 gigabájt
Lebegôpontos társprocesszor: beépítve
Dinamikus tárvégrehajtás: van
Szuperskalár: van
CPU tranzisztorok száma: mintegy 5,5 millió.
Lábak száma: 387
L1 gyorsító: 8 KI+8 KD
Elsô szintû gyorsítóvezérlô: beépítve
Másodszintû gyorsításvezérlô: beépítve